A Petőfi Sándor Általános Iskola története

Az iskola történetére (akkor még mint Református iskola), vonatkozó első adat 1670-ből maradt fenn. Ebben az évben a rektor (igazgató tanító) Sz. Mihály András volt.

1730-ban már volt iskolául szolgáló épület, mely egyben a rektor lakása is volt.

1733-tól külön tanították a fiúkat és a lányokat. Ugyanebből az évből fennmaradt egy tandíjszabályzat is, a fiúk részére 7, lányok számára pedig 4 osztályra vonatkozóan. Az iskola egy parasztházban, illetve a volt kocsma épületében működött. Az első iskolának épült ház 1761-ben készült el, fiúk részére. Az első lányiskola 1775-ben épült az ún. I-ső tizedben, a volt Árpád úti iskola helyén.

A fiúiskola 1790 és 1812 között teljes gimnáziumként működött. Az oktatás színvonalát bizonyítja, hogy a tanulókat hét csoportba osztották be. A tanulók Debrecenbe jártak vizsgázni. 1812-55 között már csak 4 gimnáziumi osztály, később 3 latin osztály volt az iskola igazgatója keze alatt. Az iskola 1855-ben miniszteri rendeletre 4 osztályos népiskolává változott.

1792-ben a mai Petőfi Sándor Általános Iskola helyén épült központi épület1859-ig szolgálta az oktatás ügyét. Ennek a helyére építették 1860-ban az ún. Nagyiskolát. Az épületet Streimlerwäger egri építész tervezte. 1860-ban a mai központi épület földszinti termeiben már folyt a tanítás. 1 évvel később pedig elkészültek az emeleti tantermek is. Akkor ez az iskola volt a város és a Debreczeni Református Egyházkerület egyetlen emeletes iskolája.

Az 1900. január elsejei református vagyonleltár szerint az alábbi iskolaépületek üzemeltek városunkban:

• Központi emeletes fiúiskola (ma: Petőfi tér 6.)
• Kistemplom utcai leányiskola (ma: Széchenyi u. 1.)
• Nagy utcai leányiskola (ma: Kossuth u. 15.)
• Szeles utcai leányiskola (ma: Kálmán ki. u. 2.)
• Szeles utcai fiúiskola (ma: Kálmán kir. u. 4.)
• Daru utcai leányiskola (ma: Árpád u. 11.)

Az épületek 1948-as államosítása után az állam kezelésébe kerültek, fokozatosan korszerűsödtek, valamennyi alsótagozat négy tantermes iskolává fejlődött.

A Nagyiskola 1948 után Fiúiskolaként és -néven működött. Később a Petőfi téri Általános Iskola, 1985-től pedig a Petőfi Sándor Általános Iskola nevet vette fel.

Az iskolába 2009. július 1-jével beolvadt a Kossuth Lajos Általános Iskola.

A tanulói létszámok folyamatos csökkése miatt 2011. július 1-től az alsó tagozatos épületek bezárásra kerültek. A felső tagozatos diákok a Petőfi téri, az alsó tagozatos tanulók a Kossuth úti épületben kerültek elhelyezésre.

A Kossuth Lajos Általános Iskola története

A Kossuth Lajos Általános Iskola történetének kezdete a 19. század végére nyúlik vissza, amikor először merült fel a polgári iskola létesítésének gondolata. A polgári iskola felállításának terve a Mezőtúr és Vidéke című hetilapban is szerepelt, Farkas Imre, Széki Péter és Farkas Sándor cikkeiben. A törvényhatósági jóváhagyást követően a képviselőtestület végül 1908 januárjában írt ki pályázatot, hogy a Kenéz-féle portán iskola épüljön.

A 16 pályázó közül Doboszky József szentesi műépítész tervét fogadták el. Az építési munkálatokat 1909 tavaszán kezdték el, és októberben már megkezdődhetett a tanítás az épületben. Az iskola Kossuth utcai oldalán a fiúk, a Petőfi utcai oldalon a lányok bejárata volt. A polgári iskola első igazgatójává Farkas Imrét nevezték ki.

A „tanügyi testület” mai szóhasználattal tantestület eleinte igen kevés létszámmal működött: 4 fő az igazgatóval együtt, igaz, az első évben összesen csak mintegy 70 kisdiák tanult az iskola falai között. Később a tanulók létszáma I.-IV. osztályban átlagosan 160 fő körül mozgott. A felsőbb évfolyamokon azonban egyre csökkent a beírt tanulók létszáma, mert a szülők nagy része nem tudta polgáriba járatni a gyermekét. A szegényebb sorsú, tehetséges gyermekek támogatására alapítványok jöttek létre. Az oktató-nevelő munka segítésére pedig iskolamúzeumot és iskolai könyvtárat hoztak létre.

A háborús események az iskolai munkát is megzavarták. A tanárok egy részét behívták katonának, az 1915-16-os tanévben az épületben katonai kórházat rendeztek be. Az 1918-19-es tanévben a román katonaság szállta meg az iskolát, Farkas Imre igazgatót pedig felfüggesztették állásából. Ezután Minay Lajos, majd Végh Lajos vezette az iskolát.

Az első világháború után a polgári iskola helyzete ismét megszilárdult. A tanulólétszám 150 és 350 fő között mozgott. Az oktató-nevelő munka mellett az iskola magas szintű kulturális-, és sporttevékenységnek is otthont adott.

Az iskolát 1948-ban államosították. Hivatalos neve ettől kezdve Túrkevei Magyar Állami Polgári Fiú és Lányiskola lett. A feljegyzésekben az 1960-as évekig Lányiskola, majd Kossuth úti Általános Iskola néven szerepel, 1992 márciusától pedig Kossuth Lajos Általános Iskola a neve.

Az iskola 2009. július 1-jével beolvadt a Petőfi Sándor Általános Iskolába.